Kezdőlap > Szervi meddőség, petevezeték átjárhatóság, HyCoSy, HSG – Debrecen, Dr Aranyosi János
A gyermektelenség okának megállapítására számos módszer áll a mai orvostudomány rendelkezésékre. Az egyes diagnosztikai módszerek alkalmazása leginkább attól függ, hogy milyen a beteg kórtörténete. A meddőség hátterében álló anatómiai elváltozásokat leggyakrabban kismedencei fájdalom és a normálistól eltérő tapintási lelet jelzi előre.
A szervi eredetű meddőség kizárására mindenekelőtt fel kell térképezni a kismedencei anatómiai viszonyokat:
A szervi eredetű meddőségre hajlamosító állapotok gyakran valamilyen gyulladás miatt következik be (például vakbélgyulladás, a petevezetők gyulladása, szexuálisan átvitt megbetegedések, szövődményes terhességmegszakítás), de lehetnek nem gyulladásos eredetűek is (petevezető veleszületett hiánya, a méh jóindulatú daganata, azaz mióma, vagy endometriosis miatt létrejött kismedencei összenövések.
A petevezeték (tuba uterina) a hasüreget a méhüreggel összekötő kürt alakú cső, mely perisztaltikus mozgásával a petefészekben képződött petesejtet a tüszőéréskor beszippantja és a méhüreg felé tereli. Megtermékenyítéskor a hímivarsejtek és a petesejt igen gyakran a petevezetékben összetalálkoznak és itt következik be a megtermékenyülés.
Petevezeték átjárhatósági vizsgálatot általában három okból kifolyólag végzünk: ismeretlen eredetű meddőség kivizsgálásakor (amikor másfél éve nem következett be spontán terhesség), megtermékenyítési kezelések előtt, valamint ultrahang vizsgálatkor észlelt rendellenességek pontosításához.
A klasszikus értelemben vett petevezeték átjárhatósági vizsgálat sokkal inkább az egész méhüreg állapotának felméréséről szól, mint csak magának a petevezetéknek az átjárhatóságáról.
A petevezeték átjárhatósági vizsgálatok azon az elven működnek, hogy a méhnyakon keresztül kontrasztanyagot juttatunk a méh üregébe, majd a reproduktív szerveket kitöltő anyagot egy képalkotó módszerrel vizualizáljuk és véleményt alkotunk a szervek állapotáról.
Az átjárhatósági vizsgálatokat az alapján különböztetjük meg, hogy a kontrasztanyagot hogyan juttatjuk a méh üregébe. Ennek alapján a petevezeték átjárhatósági vizsgálatokat háromféle eljárással végezhetjük:
Az ultrahangos HyCoSy, Hystero-contrast-sonography eljárással viszonylag gyorsan és egyszerűen, járóbeteg rendelés keretében, minimális fájdalom mellett tárjuk fel a méh üregét és a petevezetékek átjárhatóságát.
Az eljárás lényege, hogy egy a hüvelyen keresztül a méhbe vezetett katéteren keresztül olyan anyaggal töltjük fel a méhüreget, amely ultrahang által jól látható. Az eljárás során diagnosztizálhatóak az esetlegesen méh üregét torzító elváltozások (mint például a myoma, polip, fejlődési rendellenesség, összenövés). A méhüreg feltöltése mellett az is látható, hogy a két petevezetőn keresztül van-e kontrasztanyag kiáramlás, tehát átjárhatóak-e a petevezetékek. E kontrasztanyag hiányában, egyszerű ultrahanggal a petevezetők nem vizsgálhatók. A kontrasztanyag egy tejcukrot tartalmazó steril folyadék.
Az ultrahang módszerrel végzett petevezeték átjárhatóság vizsgálat is invazív beavatkozásnak számít, ezért biztonsági előkészületeket igényel. A beavatkozást a ciklus 7-10. napjára időzítjük. A vizsgálat időpontja előtt 6 órával már nem javasolt szilárd élelmet fogyasztani, csak energia dús folyadékot.
A petevezeték átjárhatósági vizsgálat során steril élettani sóoldatot juttatunk a méh üregébe, majd figyeljük, milyen nyomás mellett és milyen gyorsan tud kiáramlani a petevezetőkön át a folyadék a hasüregbe. A kedvező lelet azt takarja, hogy legalább az egyik petevezeték biztosan átjárható.
Amennyiben a befecskendezett folyadék nagy nyomással, tartós, 1-3 perces próbálkozással sem ürül a méh üregéből a hashártya (Douglas üregnek nevezett) területére, úgy mindkét petevezeték elzáródását véleményezzük. A vizsgálatról képfelvételt készítünk, későbbi konzultáció elősegítésére.
A petevezeték átjárhatósági vizsgálat szövődménye lehet a fájdalom, hányinger, hányás, vérnyomás csökkenés, amelyek a megfelelő gyógyszeres védelem esetén nagyon ritkán jelentkeznek. Későbbi komplikáció lehet a hashártya irritációja miatti pár napos kellemetlenség és esetleg hashártyagyulladás, amely az antibiotikum védelem miatt a gyakorlatban szinte nem fordul elő.
A vizsgálat után 10-30 perccel panaszmentesen és jó általános állapotban távoznak a pácienseink. Mégis feltétlenül javasoljuk, hogy kísérővel érkezzenek, és autót azon a napon ne vezessenek. A vizsgálat utáni órákban és a következő napon még célszerű a fájdalomcsillapító megismétlése és az elkezdett antibiotikum folytatása ill. befejezése.
Mivel méhűri beavatkozást végzünk, amely nőgyógyászati kisműtétnek minősül, utána 1 hétig naponkénti hőmérőzés szükséges, illetve kerülendő az ülőfürdő és a szerelmi együttlét is.
A petevezeték átjárhatósági vizsgálat teljes időigénye kb. 1 óra, amely magában foglalja az adategyeztetést, a nőgyógyászati alapvizsgálatot, a részletes kismedencei ultrahang vizsgálatot, a vizsgálati eszközök elhelyezését, a méhüri katéter bevezetését, magát a Power Doppler ultrahanggal monitorozott folyadék beáramlás vizsgálatot, a beavatkozás utáni ismételt részletes kismedencei ultrahang vizsgálatot, alapos hüvelyi fertőtlenítést, az 5-15 perces pihenést, a képek készítését, a lelet megírását és természetesen a további kérdések és lehetőségek konzultációját.
Ambulánsan elvégezhető, rövid, kevesebb fájdalommal jár, nincs röntgen sugárterhelés, nincs altatás.
Nem alkalmazható aktív kismedencei gyulladás esetén, használata nagy nyomást tételez fel, nem ad információt a kismedencei viszonyokról, viszonylag drága (kb. 50.000 Ft).
A HSG módszer technológiája kellemetlenebb a páciens számára, mint a HyCoSy eljárás: egy fém eszközt (Schultze eszköz) kell a méhszájra erősíteni egy általában egynapos sebészeti beavatkozás keretein belül. Ezen a Shultze-eszközön keresztül röntgensugarat elnyelő folyékony kontrasztanyagot juttatunk a méhüregbe, amely kirajzolja a méhüreg alakját, illetve a folyadék a petevezetékeken át kiáramlik a hasüregbe, ezáltal megjeleníti azt.
A HSG esetében lehetőség van arra, hogy a vizsgálatot ultrarövid altatásban végezve a kontrasztanyagot nagyobb nyomással fecskendezzék be, így a lezárt de folyadékkal megnyitható petevezetők átfújhatók.
Kis megterheléssel jár és a társadalombiztosítás terhére is elvégezhető.
Nem alkalmazható nagy nyomás, nem ad információt a kismedencei viszonyokról, és igaz hogy csekély mértékű, de röntgen sugár terheléssel jár.
A HSG és a HyCoSy összevetésekor legtöbb esetben az ultrahangos eljárás bizonyul kedvezőbbnek. Képalkotás céljából jóval előnyösebb ultrahangot használni röntgensugár helyett, mivel a röntgen sugár a petefészkeket és a méhet éri. A két eljárásra fordított idő is az ultrahangos módszer felé billenti a mérleg nyelvét: a HyCoSy módszere (beavatkozás 2-3 perc, pihenés 30 perc) jóval kedvezőbb, mint a röntgenes eljáráshoz szükséges 15-20 perces vizsgálati idő és a kórházi tartózkodás 6-8 órája.
Mindkét módszer elvégzésére a legoptimálisabb idő: a menstruációt követő 10 napon belül.
Amennyiben érdeklődik bármelyik petevezeték átjárhatósági vizsgálat felől, keressen minket rendelőnk elérhetőségeinek egyikén: AranyKéz Nőgyógyászat Debrecen