Biztonságos méhnyakrák-szűrés Debrecenben

Kevés az olyan emberi daganat, amelyik korai stádiumban szabad szemmel, különleges vizsgálómódszer nélkül is felismerhető. Ezek egyike a testünket borító bőr betegsége, a másik a méhnyak hám daganata. Magyarországon a méhnyak rosszindulatú daganata ma is 400 nőben alakul ki évente. Közülük 100 beteg életét veszíti, csupán a szűrővizsgálat jóhiszemű elmulasztása vagy elfelejtése miatt. A méhnyakrák nagyon lassan, hosszú évek alatt fejlődik ki és így azon daganatos betegségekhez tartozik, mely időben észlelve 100%-ban gyógyítható. Kérjen időpontot még ma egy debreceni rákszűrésre: AranyKéz Magánrendelő Kapcsolat.

A méhnyakrák leggyakoribb kiindulópontja – a tudomány jelenlegi állása szerint – a méhszájon lévõ laphám és a nyakcsatornában levõ mirigyhám találkozásánál elhelyezkedő ún. junkcionális terület, illetve ennek elmozdulása nyomán gyors osztódással keletkezõ transzformációs zóna. E két zóna egy egészséges nőben is folyamatosan és jelentõsen változtatja a helyét. A gyors osztódással járó folyamatok a hüvelyben kialakuló fertõzések nyomán és szüléskor el nem látott méhszájrepedés miatt is bekövetkeznek, s a gyógyuló felületek ideálisak egy vírusfertõzés számára.

Azzal együt, hogy a citológiai vizsgálat segít felismerni a burjánzásnak indult sejteket, azért adódhatnak hibalehetőségek (pl. a mintavétel nem megfelelő, vagy a kiértékelés problémás). Ezeket a hibalehetőségeket egy HPV-vel kombinált szűrés teszi biztonságosabbá. Régóta tudjuk ugyanis, hogy a méhnyakrákos esetek több mint 95%-át a HPV vírus magas kockázatú típusaival (hrHPV) való tartós fertőzöttség okozza. Amennyiben nem csak citológiai vizsgálatot végzünk, hanem HPV szűrést is, akkor nem csak a tüneteket (sejtelváltozás), hanem a kiváltó okokat (HPV) is feltérképezzük. További biztonságot jelenthet a biomarker vizsgálatok (pl.: CINtec® PLUS teszt) elvégzése, amely immár Debrecenben is lehetséges!

Hatékony és biztonságos méhnyak-rákszűrés

A hatékony méhnyakrákszűrés négy pilléren nyugszik:

  1. A méhnyak nagyítóval történő megtekintése, a kolposzkópia, video-kolposzkópia.
  2. A méhnyakról gyűjtött sejtek mikroszkópos vizsgálata, a cytopathológia, melynek eredményét a Papanicolau vagy a Bethesda iskola szempontjai szerint osztályozhatjuk.
  3. A méhnyak sejtekben a Human Papilloma Vírus (HPV) azonosítás, amely a betegség elsődleges kockázati tényezője (rizikófaktor).  A HPV jelenléte és típusának ismerete alapján a rákszűrő vizsgálatok évenkénti, vagy gyakoribb ütemezése illetve szövettani mintavétel javallatának felállítása lehetséges.
  4. Amennyiben teljesebb biztonságra törekszünk, a biomarker vizsgálat (CINtec® PLUS teszt) szintén igénybe vehető. Ez a teszt megmutatja, hogy a méhnyakrák kialakulásának folyamata melyik stádiumnál tart és így egyértelműen jelzi, hogy szükség van-e sebészeti beavatkozásra (szövettani mintavétel) vagy sem. Ez különösen a gyermeket tervező nők esetében fontos kérdés.

Ma már egyértelműen bizonyított, hogy nincs méhnyakrák elõzetes HPV fertõzés nélkül. A HPV vírusoknak több mint 100 típusát ismerjük, amik közül kb. 40 képes a genitális traktusban a nyálkahártya megbetegítésére (egyesek szemölcsöt, mások egy szubakut lefolyású fertőzést okoznak, mely daganatmegelőző állapotot jelent). A humán papillómavírus 16-os és 18-as típusa a méhnyakrák és a CIN 2/3-esetek több mint 70%-áért, a 6-os és 11-es típusa pedig a genitális szemölcsök mintegy 90%-áért felelős. A HPV vírussal fertõzött nyálkahártyasejtek döntõ többsége hónapok alatt – többnyire 1 éven belül – meggyógyul. Az a csekély százalék, amelyekben a vírus perzisztál, veszélyeztetetté válik a méhnyakrák kialakulása szempontjából.

Mi a HPV PAP teszt?

HPV | Aranykéz Magánrendelő Debrecen | Dr. Aranyosi JánosMagyarországon a méhnyakrák-szűrés alkalmával sejtmintát vesznek, mely kenet formájában eljut egy citológiai laboratóriumba, ahol azt mikroszkóp alatt megvizsgálják, és olyan sejteket keresnek, amelyek a rákot megelőző vagy rákos elváltozásra utalhatnak.

A leleten régebben a CIN (Cervicalis Intraepithelialis Neoplasia) névvel illettünk, ma a SIL (Squamosus Intraepithelialis Laesio) elnevezést használjuk, és a Bethesda-klasszifikáció jelölései alapján megkülönböztetünk

  • LSIL vagy LGSIL azaz low-grade SIL-t
  • HSIL vagy HGSIL-t, azaz a high-grade SIL-t, illetve
  • ASCUS (Atypical Squamous Cells of Undetermined Significance) vagyis bizonytalan elváltozásokat.

A LSIL-ben a diszplasztikus sejtek a hám alsó harmadát foglalják el, a HSIL-hez tartozó elváltozásokban pedig az alsó harmad határától fölfelé a teljes hámszélességig terjedhet a diszplasztikus sejtek által elfoglalt terület. A rákmegelõzõ állapotok mindkét irányban egymásba átalakulhatnak, de minél elõrehaladottabb a folyamat, a regresszió aránya annál kisebb, és a progresszió lehetõsége annál nagyobb. Az LSIL-bõl mai tudásunk szerint átlagosan 5–20 év alatt fejlõdik ki a rák.

A leleten előfordulhat a Papanicolaou-skála is:

  • P1-2 normál
  • P3 bizonytalan
  • P4-P5 rákmegelőző, rákos állapot.

HPV-gyanú esetén HPV vizsgálattal lehet eldönteni, hogy valóban fertőzésről van-e szó, és pontosan a HPV melyik típusáról. Előfordulhatnak olyan esetek, amikor a rákos betegség kialakulása már elkezdődött, azonban a kenetben mégsem látják az elváltozásokat. Ezeket álnegatív eredményeknek nevezzük. Ennek ellenkezője is előfordulhat, hogy a kenet alapján tévesen merül fel a rákmegelőző állapot gyanúja, holott valójában a betegség nincs jelen, ez utóbbiakat álpozitív eseteknek nevezzük. A HPV-fertőzés kimutatása a méhnyakrákszűrés mellett segít elkerülni a fenti téves diagnózisokat.

Ha HPV PAP tesztem eredménye eltér a normálistól, az azt jelenti, hogy rákos vagyok?

HPV nélkül gyakorlatilag nincs daganat, tehát ha a bizonytalan leletek (pl. ASCUS, P3), LSIL illetve HPV-gyanú esetében HPV-vizsgálatot is végeznek, melynek eredménye negatív, akkor ki lehet jelenteni, hogy nagy valószínűséggel kizárható a rákmegelőző elváltozás jelenléte, műtéti beavatkozásra nincs feltétlenül szükség. A citológiai szűrés és a HPV-kimutatás együttes alkalmazásával szinte teljes biztonsággal kimondható a diagnózis és megfelelő kezelés kezdhető.

Pozitív HPV-lelet birtokában, de egyéb szervi elváltozások nélkül, műtét vagy egyéb beavatkozás nem indokolt! Önmagában a HPV-pozitív lelet mindössze annyit jelent, hogy figyeljenek jobban magukra és a leletet követően maximum 6-12 hónapon belül ismét jelentkezzenek szűrésre.

Hogyan kezelik a normálistól etérő eredményeket?

  • Ha a rákkeletkezés szempontjából alacsony kockázatú vírusfertőzésről van szó, és nincs látható nyálkahártya elváltozás, elég a rendszeres citológiai vizsgálat.
  • Ha a nőgyógyászati vizsgálat kóros elváltozást derített fel, és különösen, ha a magas kockázatú HPV 16 fertőzés is fennáll, de rosszindulatú daganat még nem alakult ki, a kóros területet egyszerű műtéttel (konizáció, LEEP) el lehet távolítani. A műtét akkor is elvégezhető, ha már súlyosabb, rákot megelőző állapot áll fenn. Ez nem befolyásolja a későbbi fogamzóképességet. Műtét után sokszor már nem tudunk kimutatni HPV fertőzést, néha azonban még visszamaradhatnak rejtett vírusok. Ezért, valamint az újrafertőzés veszélye miatt érdemes továbbra is rendszeres citológiai szűrővizsgálatot kérni.
  • Ha a méhnyakrák kialakult, a méhet el kell távolítani. A műtét típusa és a műtétet követő utókezelés módja a daganat korai vagy előrehaladott stádiumától függ. A leginkább előrehaladott méhnyakrákok esetén sugár- vagy gyógyszeres kezelést alkalmaznak.

A méhnyak vizsgálata

Méhnyak vizsgálata | Aranykéz Magánrendelő Debrecen | Dr. Aranyosi JánosA XX. század elején a babszemnyi vagy galambtojásnyi méretű daganatok felismerése és azonosítása jelentette az orvosi diagnosztika csúcsát. A modern orvoslás kezdetén Hans Hinselmann a részletesen foglalkozott a méhnyak betegségeivel. A méhnyak nagyítóval történő megtekintését ő nevezte el “kolposzkópiának”. Kitartó munkával, rendszeres megfigyelések alapján bizonyította, hogy a méhnyakrák kezdeti stádiumában jellegzetes eltérések láthatók a hámban. Ezzel megalkotta a nőgyógyászati rákszűrés alapgondolatát 1924. márciusában, Németországban.

Ma már az igen korai elváltozások időbeni felismerése is lehetséges. A rákmegelőző állapotok enyhe, közepes, súlyos fokozatának elkülönítésére is képesek vagyunk a rutin szűrőmódszerek segítségével. A rákmegelőző állapotok tökéletesen gyógyíthatók!!! Ezért minden fiatal nő számára azt javasoljuk, hogy ne féljen a vizsgálattól és lehetőség szerint rendszeresen, évente történjen meg a méhnyakrák szűrés.

Kolposzkópia

A nőgyógyászati vizsgálat elengedhetetlen része a méhnyak 5-12-20-30 szoros nagyítással történő alapos megtekintése. A rákszűrés első része a Kolposzkópia, egy diagnosztikai eljárás, ahol kolposzkópot használnak a megvilágított és felnagyított méhnyak, hüvely és vulva vizsgálatára. A kolposzkópia lehetővé teszi a vizsgáló orvosnak, hogy a felnagyított kép alapján megkülönböztesse a normálisnak látszó szöveteket az abnormálisoktól és ez alapján az orvos biopsziát vehet a gyanúsnak látszó szövetből. A kolposzkópia célja a még nem rákos elváltozások észlelése és kezelése. Feltáró lapoccal eltartják a hüvelyfalakat, hogy látható legyen a méhnyak. A kolposzkópia fájdalmatlan, és nem szükséges hozzá fájdalomcsillapítás. Elvégzése 15-30 percig tart. A kolposzkópos vizsgálat néhány percet vesz igénybe a hüvely feltárása után. A méhnyak felszínét 3 százalékos ecetsavval érintik, amelyet követően a hámeltérések kontrasztosabbá válnak. Az elmúl fél évszázad tapasztalatai alapján a méhnyak képe alapján három fő csoportot képezhetünk:
I. Biztosan megnyugtató hám
II. Atipusos hám
III. Rákmegelőző állapotú gyanús hámeltérés.

Biztosan egészséges állapotot jelentő leletek

  • Ép hám a méhnyakat többrétegű laphám borítja, amely nem szarusodik el
  • Cervicalisatio ( a hengerhám kikúszása a nyakcsatornából a méhszáj köré) ectropium
  • Transformációs zóna, secundaer hám: a laphám és a hengerhám szigetek átmeneti határvonala
Egészséges, ép hám | Aranykéz Magánrendelő Debrecen | Dr. Aranyosi János

Atípusos hám

Enyhe fokozatú rákmegelőző állapotokra gyanús hámeltérések – ATIPUSOS hám
A nőgyógyászati szóhasználatban kolposzkópos atypia.
A méhnyak felszíni hámja nagyítóval kisebb nagyobb eltéréseket mutat, amely a sejtek betegsége, gyulladása, HPV érintettsége miatt megváltozott vastagságú és fényáteresztésű szigeteket jelentenek:

  • Ecetfehér hám
  • Mozaikosság
  • Tagoltság
  • Fokozott érrajzolat
  • Kaliberingadozást mutató felszíni kapillárisok
Ecetfehér hám | Aranykéz Magánrendelő Debrecen | Dr. Aranyosi Jánosher-ham

Rákmegelőző állapotok

Közepes vagy súlyos fokozatú rákmegelőző állapotokra gyanús hámeltérések. A súlyos hámeltérés, daganat megelőző állapot és/vagy vírusfertőzés miatt a méhnyakhám minden rétegében kóros sejtek foglalnak helyet, később a hámsejtek biológiai funkciója és viselkedése is megváltozik, ezért a méhnyakon nagyítóval markáns eltérések mutatkoznak:

  • Leukoplakia – fehér folt
  • Fekélyek – vérzékeny hámhiány
  • Növedékek – vérzékeny szövetnövedék
Vérzékeny növendék | Aranykéz Magánrendelő Debrecen | Dr. Aranyosi János

Jóindulatú növedékek

  • Naboth tüsző – a méhnyak csatorna nyákot termelő mirigytömlő a felszinre jut
  • Polypus – az ép hámmal fedett polypusok általában ártatlanok, de szövettani vizsgálat szükséges
  • Szemölcs – általában HPV fertőzés tünete – eltávoítás és gyakori utókövetés szükséges
  • Hüvelyfali tömlő – Gartner cysta
  • Endometriózis a hüvelyfalon vagy a méhnyak hámjában

Gyulladások

  • Bakteriális infekció – sárgás, zöldes nyák
  • Gomba fertőzés – darabos, fehér, néha zöldes vaskos váladék
  • Chlamydia – a méhnyaknyák gennyes gyulladása, hasi fájdalom , majd később meddőség állhat fenn

Idegen testek

  1. Óvszer, pesszárium
  2. Tampon
  3. Spirál, IUD jelzőszál
  4. Fogamzásgátló gyűrű

Szűzhártya

Ép szűzhártya – ép hymenalis gyűrű – igazságügyi jelentősége van erőszak nyomozásakor

A videokolposzkóp további hasznosítási lehetőségei

  • A méhnyak nyálkahártya fényképes vizsgálata
  • Szabályos hám
  • Gyulladás
  • HPV vírus okozta elváltozások
  • Rákmegelőző állapotok
  • Műtét előtti és utáni állapot követése és dokumentálása
  • Méhen belüli eszköz, spirál, IUD,  Mirena jelzőszál ellenőrzése
  • Méhszájseb objektív vizsgálata
  • Hüvelyi folyás képi ellenőrzése
  • Idegentestek keresése, dokumentálása
  • Endometriózis (hüvelyboltozat, méhszáj) vizsgálata
  • Konzultáció – második orvosi vélemény
  • Szeméremtesti gyulladás, fekély foto
  • Szeméremtesti szemölcs, Condyloma dokumnetálása
  • Hüvelyi gyulladás, vérzés vizsgálata
  • Hüvelyi fájdalom kivizsgálása

Mi a CINtec® PLUS teszt?

A modern molekuláris módszerek nagyobb érzékenységgel és a sejtvizsgálathoz hasonló fajlagossággal jelzik a méhnyakhám daganatos átalakulását annak korai, rákelőző szakaszában is.

A CINtec PLUS immunhisztokémiai módszeren alapuló vizsgálat révén azonosíthatóak azok a nők, akiknél a vírus DNS már beépült a genomba, tehát elindult az átalakulás (diszplázia) folyamata. A vírus DNS beépülését követően a p16 sejtciklus szabályozó fehérje szintje megemelkedik a hámsejtekben. Ezzel párhuzamosan a sejtproliferáció is felgyorsul, melyet a Ki67 fehérje túltermelődése jelez a hámsejtekben.

A CINtec PLUS vizsgálat során a p16 és a Ki67 fehérje adott sejtben történő egyidejű megjelenése jelzi a diszplázia folyamatát, a vírus DNS integrációját a genomi DNS-be. A vizsgálat elvégzése csökkentheti a”szürke zónát”, biztonságosabbá teheti a betegellátást.

Mi a biopszia?

A biopszia kis szövetminta eltávolítását jelenti mikroszkópos vizsgálat céljából. Ezt az eljárást akkor végzik, ha rákmegelőző állapot gyanúja merül fel. A szeméremtestről a rendelőben lehet mintát venni helyi érzéstelenítés alkalmazásával. A méhnyak és a hüvely biopsziáját általában kolposzkópia során végzik és nem szükséges érzéstelenítés. Ez az eljárás általában egy kis csípésként, vagy görcsként észlelhető.

A méh belfelszínéről történő anyagvételhez (endometrum biopszia) kis fém vagy műanyag csövet vezetnek be a méhnyakon át a méhűrbe. A csövet előre-hátra és körbe mozgatják, hogy a méh belfelszínéről szövetet sodorjanak le, és szívjanak ki. Ezt az eljárást általában a rendellenes méhvérzés okának meghatározására végzik. Ezen kívül a meddőséggel foglalkozó szakemberek is használják a módszert annak tisztázására, hogy a peteérés rendben zajlik-e, vagy a méh készen áll-e az embriók befogadására. Az endometrium biopsziát rendelőben is lehet végezni és nem igényel fájdalomcsillapítást. Általában olyan érzés, mint az erős menstruációs görcsök.

További olvasnivalók:

Kulcsszavak, melyek segítenek a tájékozódásban: méhszáj, méhszájseb, méhnyakrák, nőgyógyászati rákszűrés, videokolposzkóp, méhnyakrák szűrés, rákszűrés Debrecen

Jelentkezzen be még ma egy nőgyógyászati rákszűrésre, hogy elkerülhesse a daganatos megbetegedéseket!