Petevezeték átjárhatósági vizsgálat

A gyermektelenség okának megállapítására számos módszer áll a mai orvostudomány rendelkezésékre. Az egyes diagnosztikai módszerek alkalmazása leginkább attól függ, hogy milyen a beteg kórtörténete. A meddőség hátterében álló anatómiai elváltozásokat leggyakrabban kismedencei fájdalom és a normálistól eltérő tapintási lelet jelzi előre.

Szervi eredetű meddőség

A szervi eredetű meddőség kizárására mindenekelőtt fel kell térképezni a kismedencei anatómiai viszonyokat:

  • a méh üregrendszerét,
  • a két petevezető átjárhatóságát,
  • a méhkürtök környezetét a lehetséges összenövések kizárása miatt.

A szervi eredetű meddőségre hajlamosító állapotok gyakran valamilyen gyulladás miatt következik be (például vakbélgyulladás, a petevezetők gyulladása, szexuálisan átvitt megbetegedések, szövődményes terhességmegszakítás),  de lehetnek nem gyulladásos eredetűek is (petevezető veleszületett hiánya, a méh jóindulatú daganata, azaz mióma, vagy endometriosis miatt létrejött kismedencei összenövések.

Petevezető, petevezeték 

A petevezeték (tuba uterina) a hasüreget a méhüreggel összekötő kürt alakú cső, mely perisztaltikus mozgásával a petefészekben képződött petesejtet a tüszőéréskor beszippantja és a méhüreg felé tereli. Megtermékenyítéskor a hímivarsejtek és a petesejt igen gyakran a petevezetékben összetalálkoznak és itt következik be a megtermékenyülés.

Mikor végzünk petevezeték átjárhatósági vizsgálatot?

Petevezeték átjárhatósági vizsgálatot általában három okból kifolyólag végzünk: ismeretlen eredetű meddőség kivizsgálásakor (amikor másfél éve nem következett be spontán terhesség), megtermékenyítési kezelések előtt, valamint ultrahang vizsgálatkor észlelt rendellenességek pontosításához. 

Petevezeték átjárhatósági vizsgálat 

A klasszikus értelemben vett petevezeték átjárhatósági vizsgálat  sokkal inkább az egész méhüreg állapotának felméréséről szól, mint csak magának a petevezetéknek az átjárhatóságáról. 

petevezeték átjárhatósági vizsgálatok azon az elven működnek, hogy a méhnyakon keresztül kontrasztanyagot juttatunk a méh üregébe, majd a reproduktív szerveket kitöltő anyagot egy képalkotó módszerrel vizualizáljuk és véleményt alkotunk a szervek állapotáról.

Az átjárhatósági vizsgálatokat az alapján különböztetjük meg, hogy a kontrasztanyagot hogyan juttatjuk a méh üregébe. Ennek alapján a  petevezeték átjárhatósági vizsgálatokat háromféle eljárással végezhetjük:

  • röntgen eljárással (ezt nevezzük HSG-nek, azaz hysterosalpingográfiának)
  • ultrahang segítségével végzett HyCoSy eljárással
  • műtéti beavatkozást igénylő, kromopertubációs eljárással.

HyCoSy – Hystero-contrast-sonography

Az ultrahangos HyCoSy, Hystero-contrast-sonography eljárással viszonylag gyorsan és egyszerűen, járóbeteg rendelés keretében, minimális fájdalom mellett tárjuk fel a méh üregét és a petevezetékek átjárhatóságát.

Az eljárás lényege, hogy egy a hüvelyen keresztül a méhbe vezetett katéteren keresztül olyan anyaggal töltjük fel a méhüreget, amely ultrahang által jól látható. Az eljárás során diagnosztizálhatóak az esetlegesen méh üregét torzító elváltozások (mint például a myoma, polip, fejlődési rendellenesség, összenövés). A méhüreg feltöltése mellett az is látható, hogy a két petevezetőn keresztül van-e kontrasztanyag kiáramlás, tehát átjárhatóak-e a petevezetékek. E kontrasztanyag hiányában, egyszerű ultrahanggal a petevezetők nem vizsgálhatók. A kontrasztanyag egy tejcukrot tartalmazó steril folyadék. 

A HyCoSy vizsgálat menete

Az ultrahang módszerrel végzett petevezeték átjárhatóság vizsgálat is invazív beavatkozásnak számít, ezért biztonsági előkészületeket igényel. A beavatkozást a ciklus 7-10. napjára időzítjük. A vizsgálat időpontja előtt 6 órával már nem javasolt szilárd élelmet fogyasztani, csak energia dús folyadékot.

A petevezeték átjárhatósági vizsgálat során steril élettani sóoldatot juttatunk a méh üregébe, majd figyeljük, milyen nyomás mellett és milyen gyorsan tud kiáramlani a petevezetőkön át a folyadék a hasüregbe. A kedvező lelet azt takarja, hogy legalább az egyik petevezeték biztosan átjárható.

Amennyiben a befecskendezett folyadék nagy nyomással, tartós, 1-3 perces próbálkozással sem ürül a méh üregéből a hashártya (Douglas üregnek nevezett) területére, úgy mindkét petevezeték elzáródását véleményezzük. A vizsgálatról képfelvételt készítünk, későbbi konzultáció elősegítésére.

A petevezeték átjárhatósági vizsgálat szövődménye lehet a fájdalom, hányinger, hányás, vérnyomás csökkenés, amelyek a megfelelő gyógyszeres védelem esetén nagyon ritkán jelentkeznek. Későbbi komplikáció lehet a hashártya irritációja miatti pár napos kellemetlenség és esetleg hashártyagyulladás, amely az antibiotikum védelem miatt a gyakorlatban szinte nem fordul elő.

A vizsgálat után 10-30 perccel panaszmentesen és jó általános állapotban távoznak a pácienseink. Mégis feltétlenül javasoljuk, hogy kísérővel érkezzenek, és autót azon a napon ne vezessenek. A vizsgálat utáni órákban és a következő napon még célszerű a fájdalomcsillapító megismétlése és az elkezdett antibiotikum folytatása ill. befejezése.

Mivel méhűri beavatkozást végzünk, amely nőgyógyászati kisműtétnek minősül, utána 1 hétig naponkénti hőmérőzés szükséges, illetve kerülendő az ülőfürdő és a szerelmi együttlét is.

A petevezeték átjárhatósági vizsgálat teljes időigénye kb. 1 óra, amely magában foglalja az adategyeztetést, a nőgyógyászati alapvizsgálatot, a részletes kismedencei ultrahang vizsgálatot, a vizsgálati eszközök elhelyezését, a méhüri katéter bevezetését, magát a Power Doppler ultrahanggal monitorozott folyadék beáramlás vizsgálatot, a beavatkozás utáni ismételt részletes kismedencei ultrahang vizsgálatot, alapos hüvelyi fertőtlenítést, az 5-15 perces pihenést, a képek készítését, a lelet megírását és természetesen a további kérdések és lehetőségek konzultációját.

HyCoSy előnyök

Ambulánsan elvégezhető, rövid, kevesebb fájdalommal jár, nincs röntgen sugárterhelés, nincs altatás.

HyCoSy hátrányok

Nem alkalmazható aktív kismedencei gyulladás esetén, használata nagy nyomást tételez fel, nem ad információt a kismedencei viszonyokról, viszonylag drága (kb. 50.000 Ft).

HSG – Hystero-salpingography

A HSG módszer technológiája kellemetlenebb a páciens számára, mint a HyCoSy eljárás: egy fém eszközt (Schultze eszköz) kell a méhszájra erősíteni egy általában egynapos sebészeti beavatkozás keretein belül.  Ezen a Shultze-eszközön keresztül röntgensugarat elnyelő folyékony kontrasztanyagot juttatunk a méhüregbe, amely kirajzolja a méhüreg alakját, illetve a folyadék a petevezetékeken át kiáramlik a hasüregbe, ezáltal megjeleníti azt.

A HSG esetében lehetőség van arra, hogy a vizsgálatot ultrarövid altatásban végezve a kontrasztanyagot nagyobb nyomással fecskendezzék be, így a lezárt de folyadékkal megnyitható petevezetők átfújhatók.

HSG előnyök

Kis megterheléssel jár és a társadalombiztosítás terhére is elvégezhető.

HSG hátrányok

Nem alkalmazható nagy nyomás, nem ad információt a kismedencei viszonyokról, és igaz hogy csekély mértékű, de röntgen sugár terheléssel jár.

HSG kontra HyCoSy

A HSG és a HyCoSy összevetésekor legtöbb esetben az ultrahangos eljárás bizonyul kedvezőbbnek. Képalkotás céljából jóval előnyösebb ultrahangot használni röntgensugár helyett, mivel a röntgen sugár a petefészkeket és a méhet éri. A két eljárásra fordított idő is az ultrahangos módszer felé billenti a mérleg nyelvét: a HyCoSy módszere (beavatkozás 2-3 perc, pihenés 30 perc) jóval kedvezőbb, mint a röntgenes eljáráshoz szükséges 15-20 perces vizsgálati idő és a kórházi tartózkodás 6-8 órája. 

Mindkét módszer elvégzésére a legoptimálisabb idő: a menstruációt követő 10 napon belül.

 

 Amennyiben érdeklődik bármelyik petevezeték átjárhatósági vizsgálat felől, keressen minket rendelőnk elérhetőségeinek egyikén: AranyKéz Nőgyógyászat Debrecen